Bizonytalan a KATA-t illetően? Tervezgeti már egy ideje? Tudni szeretné, érdemes-e belevágnia? Vagy csak szeretne up-to-date lenni, nehogy a bújtatott foglalkoztatás csapdájába essen? Ne gyötörjék kétségek! A cikksorozat első részében összegyűjtöttük a KATA-záshoz szükséges alapismereteket, ebben a cikkben pedig többek közt a kisadózó kötelezettségeiről és a 2021-es változásokról lesz szó.

A kisadózó kötelességei egyéni vállalkozóként

Kezdjük ezt a cikket néhány olyan dologgal, amit a KATA-s egyéni vállalkozóknak érdemes minden körülmények közt észben tartani. Elsőként jöjjön a legegyszerűbb dolog: KATA-sként a számláink kiállításakor semmiképp se felejtsük el feltüntetni, hogy kiadózók vagyunk. Jó hír, hogy online számlázáskor a rendszer automatikusan feltünteti, de ha papír alapon akarunk számlázni, érdemes olyan bélyegzőt csináltatni, amin a szükséges adatokon túl azt is feltüntetjük, hogy kisadózók vagyunk.

A bevételekről időrendi sorrendben nyilvántartást is kell vezetnünk. Az online számlázó program itt is nagyban tehermentesítheti önt, hiszen a program mindent összerendez helyettünk. Ha azonban papíralapon számláz, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és megszerzésének időpontját kötelező feltüntetnie.

Természetesen a kisadózókra is vonatkoznak az adóbevallással kapcsolatos teendők – így az adóévet követő február 25-éig kötelező a KATA nyilatkozatot leadni a NAV felé, továbbá a személyi jövedelemadó bevallását május 20-ig kell intézni. A fontos határidőket a cikk végén is megtalálhatja.

A KATA szigorodása 2021-től

A nyáron megszavazott törvénymódosítások értelmében 2021. január 1-jével szigorodnak a KATA-zásra vonatkozó jogszabályok. A szigorítás főként a KATA kifehérítését veszi célba – azaz a bújtatott foglalkoztatás ellen akar tenni. Más kérdés az, hogy ezzel mennyiben nehezíti meg azon kisadózók és megbízók életét, akik eddig is legálisan jártak el ügyleteikkor. A törvénymódosítás a tételes adót érinti, egy része röviden összefoglalva így hangzik: ha egy megbízótól érkező, 3 millió forintos juttatást meghaladó értékhatár fölött extra 40%-os adó bevallását jelenti. Háromféleképpen alakulhat ez: amikor a megbízó fizet a kisadózó után, amikor a kisadózó fizet saját maga után, és amikor nem kell a 40%-os adót kifizetni.

Belföldi ügyleteknél ez a következőképpen fest:

• Ha kapcsolt vállalkozási viszony van a megbízó és a kisadózó közt, a megbízó összegtől függetlenül köteles 40%-os adót bevallani és megfizetni a tárgyhót követő hónap 12-éig.
• Ha a kisadózó egy (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban levő) megbízótól a tárgyéven belül 3 millió forint felett kap juttatást, a megbízónak szintén 40% adót kell bevallania és megfizetnie az azt követő hónapban, ahogy az összeg felhalmozódott. Továbbá, ha a megbízó további juttatást folyósít a kisadózónak, havonta köteles az eljárást megismételni.
• És emlékszik ugye, hogy volt egy olyan esetről is szó, amikor senkinek sem kell adót fizetnie? Nos, ez egy egészen jól körülhatárolható szcenárió: abban az esetben, ha költségvetési szervtől (azaz az államtól) érkezik a bevétel, sem a megbízónak sem a kisadózónak nincs extra kötelezettsége. Ide tartoznak még azok a kisadózók is, akik egészségügyi szolgáltatásaikért kapott bevételüket a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként kapják.

Külföldi ügyleteknél pedig így alakul a helyzet:

• Ha a kisadózó külföldi székhelyű céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a kisadózó a juttatást követő hónap 12-éig köteles 40% adót bevallani és megfizetni.
• Ha pedig a kisadózó 1 éven belül 3 millió forint feletti bevételhez jut egy külföldi székhelyű, vele nem kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől, szintén a kisadózót terheli a 40%-os adó befizetése.

Jól látszik tehát, hogy a helyzet nagyon hasonlít a belföldihez, csak azzal a különbséggel, hogy a KATA-s vállalkozónak kell fizetnie.

Amit nem szabad elfelejtenünk, hogy a 40%-os adó nem mentesít a tételes adó alól, tehát az előző cikkben említett 25.000, 50.000, 75.000 forintos díjakra épül még rá a 40%-os extra adóköltség.

Fontos dátumok

Hogy könnyebb legyen átlátnia teendőit, listába szedtük a legfontosabb határidőket.

• A KATA befizetés mindenkori befizetési határideje a tárgyhónapot követő 12.
• A KATA 2020-as évre vonatkozó bevallási határideje 2021. február 25.
• A 12 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő 40%-os adó fizetési határideje ugyancsak február 25.
• Az iparűzési adó bevallását 2021. május 31-ig kell megtenni.
• Egyéni vállalkozók 2020. évi SZJA bevallása és az adókülönbözet fizetésének határideje 2021. május 20.
• Magánszemélyek adóbevallása és az adókülönbözet fizetésének határideje ugyancsak május 20.

Röviden a lényeg tehát: 2021. januárjától az eddiginél is fontosabb bevételeinek monitorozása, illetve olyan esetben, amikor extra bevétel érkezik, egy könyvelővel való konzultáció is ajánlott. Miért? Mert a szigorodó KATA-zás gyakran engedhet teret akár pozitív meglepetéseknek is. Cégünk már 25 éve azért dolgozik, hogy az Ön vállalkozását segítse. A kisadózók mellett nagy szakértelemmel segítjük még az ipar, szolgáltatás, vendéglátás berkeiben mozgó ügyfeleinket. 

Ha ismerősei körében akad olyan, aki kisadózóként szeretné karrierjét folytatni, esetleg kérdéseit merültek fel az új KATA törvényeket illetően, ossza meg vele cikksorozatunkat! Reméljük, hogy eloszlattuk kétségeit. Amennyiben mégis kérdése lenne, vagy szakértőkkel szeretne konzultálni, bátran keressen bennünket!