Bizonytalan a KATA-t illetően? Tervezgeti már egy ideje? Tudni szeretné, érdemes-e belevágnia? Vagy csak szeretne up-to-date lenni, nehogy például a bújtatott foglalkoztatás csapdájába essen? Ne gyötörjék kétségek! Ebben a cikksorozatban összegyűjtünk mindent – a KATA alapjaitól a 2021-es változtatásokig.
Pontosan mi is az a KATA?
A KATA egy adózási forma: a Kisadósó Vállalkozások Tételes Adóját rövidíti. Lényegében egy átalányadóról beszélhetünk, aminek „havi díja” 25.000 Ft, 50.000 Ft vagy 75.000 Ft.
Mivel ahogy azt írtuk már, adózási formáról van szó, nem pedig vállalkozási formáról, jól körülhatárolható, hogy kik KATA-zhatnak:
- egyéni vállalkozók,
- egyéni cégek, ügyvédi irodák,
- kizárólag magánszemélyi taggal rendelkező betéti társaságok és
- kizárólag magánszemélyi taggal rendelkező közkereseti társaságok választhatják ezt az adózási formát.
A tételes adóról és egyéb költségekről
A fentebb „havi díjként” hivatkozott tételes adó három opcióként valósulhat meg. Aki főállású kisadózóként szeretne vállalkozást indítani, havonta 50.000 Ft tételes adóval kelljen hogy kalkuláljon. A mellékállású kisadózó (azaz az a személy, aki minimum 36 órás munkaviszonyt folytat, nyugdíjas, vagy nappali tagozatos tanuló) 25.000 Ft tételes adót köteles fizetni havonta. Létezik egy emelt összegű KATA is, ami havi 75.000 Ft költséggel bír. Ez egy magasabb járulékalapot jelent, ami a nyugdíj szempontjából lehet fontos.
A KATA-s adózási forma kiváltja többek közt a vállalkozói személyi jövedelemadót, az átalányadót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a 15.5 %-os szociális hozzájárulást. Ugyanakkor ahhoz, hogy tisztán lássuk, mennyibe kerülhet KATA-s formában vállalkozásunkat fentartani, még mindenképpen bele kell kalkulálni az iparűzési adót, amit évenként kell a helyi adóhatóságnak befizetni (összege településenként eltérő), továbbá szintén éves költségként a kamarai tagdíjat. Ehhez még érdemes hozzákalkulálni egy számlázó program havi vagy egyszeri költségét, illetve egy könyvelőt, aki már a tervezés első fázisaiban is nagy terhet vehet le válláról szakmai tudásával.
A bevételi határ
Nagyon szép volna, ha az anyagiakon csupán ennyit kéne gondolkodni, és már át is térhetnénk oda, hogy milyen bújtatott bökkenőkre kell még odafigyelni a sikeres és gondtalan munkavégzéshez. Azonban van még egy nagyon fontos tényező: a bevételi határ, amit mindenkinek számításba kell vennie. Amennyiben vállalkozása egy adóévben – teljes éves működés esetén – a 12 millió forint árbevételt átlépi, a 12 millió feletti bevételt 40%-os adó terhelheti. Ne felejstük el, hogy az idővel nem lehet a szabályokat kijátszani, hiszen a KATA időarányosan kerül kiszámításra. Már amikor kilátásba kerül a havi 1 millió forint feletti bevétel, érdemes egyeztetni könyvelőjével, és kiszámolni, hogy mi éri meg a vállalkozásának a legjobban. Könnyen lehet, hogy egy bizonyos összeget még mindig kifizetődőbb 40%-os adóval vállalni.
A bevételi határt illetően 2021. január 1-től más jogszabályok lesznek érvényesek, ezt a cikksorozat második részében tárgyaljuk majd bővebben.
Mire kell odafigyelni?
A KATA törvény néhány feltételt megszab annak érdekében, hogy a KATA-s munkavállalókat ne lehessen bújtatottan foglalkoztatni. Ez amellett, hogy a megbízót ellehetetleníti attól, hogy a KATA-s személyen (az utána fizetendő adón és járulékokon) spóroljon, a kisadózó jogait is védi.A 7 feltétel közül 2, – de 2021. január 1-től már 4 – feltételnek eleget kell tennie a munkavállalónak. Ezeket a feltételeket könnyű betartani abban az esetben, ha elegendő időt és energiát fektetünk egy jó szerződés összeállítására.
A következő dolgokat érdemes hát szerződésbe foglalni valamilyen formában – és észben tartani is arra az esetre, ha kisadózóként valamely ponton sérülni érezzük jogainkat.
- Kisadózóként feladataink kiszervezhetjük – és megbízónknak ebbe nincs beleszólása.
- Kisadózóként magunk határozzuk meg a munkavégzésünk helyét…
- …idejét…
- … és módját.
- Kötelesek vagyunk saját eszközeinkkel dolgozni. (Azaz: nem használhatjuk a megbízó technikai, stb. eszközeit.)
- Mellékállású kisadózóként pedig, naptári évi bevételünk minimum 50%-át kell hogy olyan megbízó(k)tól szerezzük, akikkel nem állunk főállású munkaviszonyban. (Továbbá ez is módosul 2021. januárjától!)
A cikksorozat második részében a KATA-s egyéni vállalkozó kötelezettségeiről, és a már jelzett 2021-es változásokról lesz bővebben szó. Ha ismerősei körében akad olyan, aki kisadózóként szeretné karrierjét folytatni, esetleg kérdései merültek fel az új KATA törvényeket illetően, ossza meg vele cikksorozatunkat! Reméljük, hogy eloszlattuk kétségeit. Amennyiben mégis kérdése lenne, vagy szakértőkkel szeretne konzultálni, bátran keressen bennünket!